Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 12 találat lapozás: 1-12
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Domokos László

1996. december 7.

Újra háromnapos rendezvénysorozattal ünnepelte védőszentje, Szent Miklós püspök napjait Gyergyószentmiklós dec. 5-7-e között. A Tarisznyás Márton Múzeumban Balázs Miklós művészfotóiból nyílt kiállítás, a Szent Miklós templomban ünnepi szentmise volt a hagyományos búcsús körmenettel. A Figura Stúdiószínház tartott előadást, átadták a Korona-épületben az elkészült színháztermet, táncház is volt. A Domokos Pál Péter női kórus fellépett, megnyílt a Figura Galériában Domokos László budapesti képzőművész kiállítása, képei a honfoglalás kori magyarság öltözetét mutatták be. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

1997. június 4.

Az utóbbi évek egyik legtehetségesebb évfolyama végzett Marosvásárhelyen, a Színművészeti Főiskola Szentgyörgyi István tagozatán. A magyar tagozaton végzett 11 fiatal színészt /Bartha Boróka, Béres Attila, Bocskor Lóránt, Domokos László, Fazakas Júlia, Győry András, Kátai István, Kovács Ágnes, Osváth Noémi, Simon Andrea és Viola Gábor/ várják a magyar színházak. Kovács Levente rendező, osztályvezető tanár búcsúztatta a végzősöket a máj. 30-i ballagáson. A román tagozaton tizenhárman végeztek és egy héttagú csoport, ukrajnai románok, akik itt tanultak és Csernovicban /Cernauti/ akarnak társulatot létrehozni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

2002. május 3.

Marosvásárhelyen a Tompa Miklós Társulat hét művésze úgy döntött, hogy megválik a színháztól. Nagyrészük Budapestre, a Honvéd Együtteshez szerződött. A társulat éléről távozik Béres András művészeti igazgató is, aki a továbbiakban csak a Színművészeti Egyetem rektoraként kívánja tevékenységét folytatni. Béres András elmondta, hogy a távozások egyedi esetek. Ősztől magyarországi társulatnál szeretnék folytatni pályájukat: Viola Gábor, Domokos László, Katona László, Bocskor Lóránt, Kátay István, a lányok közül Fazakas Júlia, Kovács Ági és Kézdi Imola. A társulattól elment és Magyarországon tartózkodik Kovács Ágnes, Fazakas Júlia ugyancsak, de kapott szerepet a Stúdió K-nál. Mindketten tisztázták munkaviszonyukat a színházzal. Ezután Magyarországon dolgoznak, vagyis megszakították munkaviszonyukat, akárcsak Kátay István, Kovács Ági, Kézdi Imola, Fazakas Júlia, Viola Gábor és Domokos László is. Katona László nem óhajtja megszakítani munkaviszonyát, továbbra is a marosvásárhelyi Nemzeti Színház tagja marad, de egy évadot szeretne a Krétakörben játszani Magyarországon. Bocskor Lóránt más társulathoz szerződik át. - Keresettek a vásárhelyi színészek, , ismertek az egész magyar nyelvterületen. A most távozó színészeket főleg Béres András szerződtette Marosvásárhelyre. A döntésben közrejátszott az a bizonytalanság, ami a marosvásárhelyi színházon belül és kívül kialakult a színház jövőjét illetően. /Lokodi Imre: Hét színművész válik meg a Tompa Miklós Társulattól. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 3./

2003. február 17.

Febr. 15-én Egeresben találkoztak Kolozs megye magyar polgármesterei és alpolgármesterei, szenátorai és képviselői. Az ilyen megbeszéléseket kéthavonta tartják. Kónya-Hamar Sándor, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke problémaként említette az egészségügy helyzetét: a községek, de még a megyei jogú városok is orvoshiánnyal küszködnek, vagy az ingázó orvosok problémáival szembesülnek, képtelenek lakást biztosítani a kiköltözni hajlandó személyzetnek, gyógyszertárak hiánya nehezíti meg a betegek helyzetét. Eckstein-Kovács Péter szenátor úgy értékelte, politikai hiba volt az RMDSZ tiszteletbeli elnöki tisztségének megszüntetése, ugyanakkor kijelentette, hogy a nagypolitikán túl az Egeresen összegyűlt elöljáróknak elsősorban Kolozs megye magyar érdekeit kell szem előtt tartaniuk. A találkozón panaszáradat fakadt a földterületek osztályozása, parcellázása kapcsán, a gazdák tulajdonában lévő földterületek bevallását illető bürokratikus rendszer lehetetlensége. A falusi gazdák közül igen sokan nyűgnek érzik a földet, amelynek megmunkálására erejük és eszközeik sincsenek, ezért szabadulni szeretnének tőle. Egyesek szerint az egyházak bekapcsolódhatnának a földvásárlásba, Eckstein szenátor földalap létrehozását, részvények kiosztását javasolta. Kovács István, Magyargorbó alpolgármestere elmondta, a polgármesteri hivatalban mindmáig kurblis telefont használnak, Both György mákófalvi tanácsos 265 letett kérvényről számolt be, amelyre mindeddig azt a választ kapták, hogy nincs megfelelő kapacitás. Farkas Ferenc, Magyarkályán alpolgármestere és Domokos László, Magyarszovát polgármestere a helyi rendőrség önkényességét kifogásolta. /K. E.: A vidéki elöljárókon csattan az ostor. Polgármester-találkozó Egeresen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

2006. július 21.

Az egyre magasabb magyarországi adók és a kedvezőtlenebb vállalkozási feltételek miatt Szlovákiába és Romániába irányulnak a magyar vállalkozások – jelentette ki július 20-án Tusnádfürdőn Domokos László és Szatmáry Kristóf fideszes magyar országgyűlési képviselő. A Bálványosi Nyári Szabadegyetem résztvevői azt boncolgatták, hogy mit teljesít az állam a vállalkozói versenyképesség javítása érdekében. Domokos László a Gyurcsány-kormány adópolitikáját kritizálva a magyarországi gazdasági helyzetről festett pesszimista képet. Nem vállalkozásbarát jelenleg a magyar gazdaságpolitika Szatmáry Kristóf megítélése szerint. Borbély László, a román kormány területfejlesztési és középítkezési ügyekkel megbízott minisztere a magyar–magyar együttműködések kapcsán azt hiányolta, hogy a rendszerváltás óta eltelt időszakban a magyar kormánynak és a romániai magyarságnak nem volt közös gazdasági stratégiája, nem volt elképzelése, arról, hogy miként vállalhatnának nagyobb szerepet a magyar cégek a romániai privatizációs folyamatban. /A magyar kormányt bírálták Tusnádfürdőn. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./

2007. március 22.

A budapesti Honvéd Kamaraszínház társulata erdélyi turnéja alkalmából március 21-én Csíkszentkirályra látogatott, ahol rövid ünnepség keretében tisztelettel adózott a község névadó szentjének emlékműve előtt. A Honvéd Kamaraszínház társulatának két tagja is – Domokos László és Bocskor Salló Lóránt – csíkszentkirályi és csíkszeredai gyökereikhez ragaszkodva szorgalmazták, hogy erdélyi turnéjuk során látogassanak el a csíki faluba. A társulat erdélyi kötődését elsősorban az indokolja, hogy nagyrészt Marosvásárhelyről Budapestre települt fiatal színművészekből áll a kamaraszínház. /Antal Ildikó: Itthon a Honvéd Kamaraszínház színészei. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 22./

2007. április 17.

Békés megye képviselő-testülete elfogadta az Arad–Békés Megyei Vegyes Bizottság és albizottságai felállítására vonatkozó előterjesztést. A romániai féllel lefolytatott szakmai egyeztetések után Domokos László, a Békés megyei közgyűlés elnöke javaslatot tett, mellyel egyetértettek a felek. A bizottsági ülések száma éves szinten négy, emellett egyéb találkozókra is sor kerülhet. Az albizottságok a szakmai együttműködést biztosítják, tagjaik a megyei önkormányzati hivatalnak a főjegyző által, elnöki egyetértéssel kijelölt munkatársai. A hét albizottságot az együttműködési területek csoportosítása alapján hozzák létre. Ezek: gazdasági élet, kis- és középvállalkozások – területfejlesztés, közigazgatás – kultúra, sport, turizmus – környezetvédelem, infrastruktúra – szociális gondoskodás, gyermekvédelem – civil társadalom, szakoktatás – határ menti együttműködés. /Fehér József: Békés Araddal együtt. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 17./

2008. május 7.

Vajda Mária Hol a világ közepe? Parasztvallomások a szerelemről című könyve, valamint Burány Béla és Erdész Sándor népköltészeti gyűjtéseinek felhasználásával Kárpáti Péter írta a Mi a szerelem? című darabot, amellyel május 6-án lépett színpadra a Marosvásárhelyen vendégszereplő budapesti Honvéd Színház. Az előadásban több, Marosvásárhelyről Budapestre telepedett színész is játszik. Már hagyományossá vált a Honvéd Színház vásárhelyi vendégszereplése. Domokos László színész elmondta, amikor évekkel ezelőtt több erdélyi színésszel együtt elszegődött a Honvéd Színházhoz Budapestre, egyik kérésük az volt, hogy a produkciókkal Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában is bemutatkozhassanak. Azóta szinte mindegyik előadást elhozták az itthoni közönségnek is, hiszen a Honvéd társulatának magvát a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen végzett művészek képezik. „Nagyon jó érzés hazajönni, itthoni telt háznak játszani” – magyarázta Domokos. /Antal Erika: Honvéd: szerelemről és honvágyról. = Krónika (Kolozsvár), máj. 7./

2009. április 7.

A Zernye Kistérségi Egyesület meghívására – melyet 2007 elején Gelence, Szentkatolna és Zabola alapított –több mint negyven Békés megyei polgár látogatott Felső-Háromszékre. A népes csoportot Domokos László, a Békés megyei közgyűlés elnöke, országgyűlési képviselő is elkísérte. Albert Zoltán, a Háromszéki Panziók Egyesületének alelnöke, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület turisztikai menedzsere vetített képes előadáson mutatta be a Békés megyeieknek a gelencei Szent Imre-műemlék templomot, majd bemutatkozott a két kistérségi társulás. /Iochom István: Kistérségi társulások találkozója Gelencén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 7./

2010. március 11.

„Röviden, tárgyszerűen, mert jön Boc”
A pártfegyelem és politika sikeresen szétcincálta a megyei tanácsnál tartott Arad-Békés Vegyes Bizottság soron következő ülésének hangulatát.
Ráadásul Nicolae Ioţcu tisztességes protokolláris baklövést követett el, mert nem ő fogadta békési kollégáját, Domokos Lászlót, hanem a magyar vendég ácsingózott hosszú percekig a díszterem bejáratánál, amíg megérkezett a házigazda. És azonnal bocsánatot kért, hogy nem maradhat, de rohannia kell Temesvárra, mert érkezik Emil Boc kormányfő. Domokos azért némi malíciával megjegyezte, reméli, jó nagy táskával érkezik a miniszterelnök, amelyben utak, iskolák, fejlesztések lesznek Arad számára.
Így aztán a prezídiumban Ioţcut az egyik alelnök, Adrian Ţolea helyettesítette, aki szerencsére elnöke a vegyes bizottságnak. A katasztrofális tolmácsolás pedig – annyira izgult a fordító, hogy előfordult, magyarul ismételte a békési felszólaló szavait – végképp vízszint alá lesüllyesztette a bizottság ülést.
A protokolláris köszöntőben aztán Ţolea még rádobott egy utolsó lapáttal, mert kérte, a hozzászólások legyenek rövidek és tárgyszerűek, hogy befejezzék, mire jön Emil Boc. A noszogatás amúgy értelmetlen volt, mert a program szerint is a délben kezdődött ülést másfél óra alatt tervezték lezavarni, Boc pedig csak 16.00 óra tájékán érkezik ma a megyei önkormányzat székházába.
Az ekképp megágyazott ülésen aztán először ismertették majd elfogadták a bizottság 2009-es tevékenységét, bemutatták és elfogadták a 2010-es programot, majd beszámoló hangzott el a közös projektekről.
Irházi János. Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

2017. július 12.

Egyre gyűl a vadkár
Az előző évinél kétszer több, 73 medve által okozott káresetet jegyeztek idén a Hargita megyei környezetvédelmi ügynökségnél. Domokos László igazgató szerint év eleje óta 100 kérést adtak le a gazdák vadkárok felmérésére, 73 esetben medvék által okozott károkról volt szó – 37 esetben juhnyájakra támadt a nagyvad. 2016-hoz képest nőtt a vadkárok száma, tavaly az első fél évben 50 esetet regisztráltak, amelyből 40-et medvék okoztak. Domokos László szerint nőtt a megyében a juhnyájak száma is, így kevesebb legelő jut számukra, a pásztorok pedig sokszor az erdős részekre viszik legelni a nyájat. Továbbá a pásztorok nem tapasztaltak, gyakran nem legeltetéssel foglalkozó régiókból hozzák őket, a kutyáik nincsenek betanítva, ezért is több a támadás az igazgató szerint. Agerpres; Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. november 7.

Újabb levélben kérte Borboly Csaba a medvék kilövésének engedélyezését
Újabb levélben kérte Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke Grațiela Gavrilescu környezetvédelmi minisztert, hogy engedélyezze a megyében élő medvék kilövését.
Amint az Agerpres hírügynökség közölte, a székelyföldi elöljáró többek között a tusnádfürdői temetőben készített fényképekkel illusztrálta a székelyföldi medvehelyzetet. A település környékén élő medvék feldúlták a halottak napjára virágokkal és mécsesekkel díszített sírokat a temetőben.
Borboly Csaba a levélben megemlítette: Tusnádfürdőn egyre kevésbé elviselhető a medvék jelenléte. Hozzátette: ebben az évben Hargita megyében 15 ember esett medvetámadás áldozatául, és noha a helyi vadásztársaságok hetven veszélyes nagyvadat azonosítottak, a minisztérium csak hat medve kilövését engedélyezte.
Domokos László a Hargita megyei környezetvédelmi ügynökség igazgatója az Agerpresnek elmondta: a megyében összesen 73 medve és 12 farkas kilövésének az engedélyezését kérték, és a minisztérium mindeddig csak hat medve kilövését engedélyezte.
Hozzátette, hogy az év eleje óta 344 esetben érkezett bejelentés az ügynökséghez vadállatok okozta károkról, a bejelentések 80 százaléka medve, 15 százaléka farkas, öt százaléka pedig más állat kártevésére vonatkozott.
Gheorghe Suciu, a Hargita megyei csendőrség szóvivője szerint az év eleje óta 27 esetben kértek medvék miatt segítséget az 112-es segélyhívó számon, de a kivonuló csendőröknek csak két esetben kellett elhajtani a medvéket. Más esetekben az állatok maguktól távoztak.
Romániában azóta sokasodtak meg a medvetámadások, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium tavaly a populációt szabályozó medvevadászatot is betiltotta.
Korábban a tárca évente 400-450 medve kilövésére adott engedélyt a vadásztársaságoknak. A székelyföldi károsultak tiltakozásai nyomán szeptember elején a minisztérium 140 veszélyesnek talált medve és 97 farkas kilövését vagy áttelepítését tette lehetővé, de minden egyes kilövési vagy áttelepítési kérelmet a minisztériumnak kell jóváhagynia.
Egy héttel ezelőtt a tárca az MTI kérdésére azt közölte, hogy eddig 23 medve kilövését hagyta jóvá, tízet Kovászna megyében és hetet Hargita megyében.
Az év eleji állománybecslés adatai szerint Romániában mintegy 6800 medve él, a medveállomány túlnyomó része, mintegy 5300 példány a székelyföldi Hargita, Kovászna és Maros, valamint a szomszédos Brassó megyében található. Szabadság (Kolozsvár)



lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998